Józsi minden szombaton hajnalban horgászni indul. Sem eső, sem szél, sem hideg nem tudja eltántorítani.
Egyik reggel azonban olyan vihar tombol, hogy a fákat majdnem kicsavarja a szél.
Józsi azért felöltözik, összepakolja a felszerelését, és elindul.
Tíz perc múlva már csuromvizesen áll az autó mellett.
– A fenébe az egésszel! Ilyen időben még a halak sem jönnek elő!
Hazamegy, halkan levetkőzik, és visszabújik a felesége mellé az ágyba.
Átöleli az asszonyt, és odasúgja:
– El sem hiszed, milyen rettenetes idő van odakint!
A felesége félálomban hozzábújik:
– Tudom, szívem… és képzeld, az a bolond férjem még ilyen időben is elment pecázni!
A férj éjfél körül ér haza, pedig megígérte, hogy munka után egyenesen hazamegy.
A felesége a nappaliban várja.
– Na, végre! Hol voltál eddig?!
A férfi zavartan megvakarja a fejét:
– Drágám, ezt nem lesz könnyű elmondanom…
– Hallgatlak!
– Munka után beültem egy bárba. Ott megismerkedtem egy gyönyörű szőke nővel.
Az asszony szeme összeszűkül.
– Egy szőke nővel?!
– Igen. Meghívott egy italra, aztán még egyre, végül…
A felesége hirtelen megragadja a kezét, és alaposan szemügyre veszi az ujjait.
– Te szemét! Ne nézz hülyének! Már megint bowlingozni voltál!
