A rendőrségen óriási a felfordulás: hatalmas értékű lopás történt, és minden jel szerint egy arab férfi a tettes. Az ügy akkora jelentőségű, hogy maga a hadnagy akarja levezetni a nyomozást — csakhogy egyetlen szót sem ért arabul. Így hát gyorsan berendelnek egy tolmácsot, aki épp ebédszünetben volt, de most kénytelen félbehagyni a rántotthúst.
A vallatószobában a hadnagy keményen az asztalra csap, és odaszól a tolmácsnak:
– Kérdezze meg tőle, hova rejtette a pénzt!
A tolmács bólint, a vádlott felé fordul:
– Azt kérdezik, hova rejtette a pénzt?
A vádlott idegesen fészkelődik, majd vállat von:
– Nem tudok semmiféle pénzről.
A tolmács a hadnagy felé fordul:
– Azt mondja, nem fogja megmondani.
A hadnagy szeme villan egyet.
– Mondja meg neki, hogy ha nem beszél, kivégezzük!
A tolmács már kezd izzadni, de fordít:
– Azt mondja, hogy ki fogják végezni.
A vádlott elsápad, szinte remegni kezd, majd végül összetörve sóhajt:
– Jó, jó! Akkor inkább elmondom. A Mindszenti Templom melletti temetőben, a bal oldali első sírkő alatt van elrejtve a pénz.
A tolmács megfontoltan visszafordul a hadnagyhoz, megvonja a vállát, és közli:
– Azt mondja, inkább meghal…
