Egy idős bácsi egyedül éldegélt a kis vidéki házában. Minden tavasszal veteményest készített, de az évek már megtették a hatásukat: az ásót alig bírta megemelni.
A fia, Tamás, mindig segített neki a kertben, csakhogy most éppen börtönbüntetését töltötte.
Az öreg sóhajtott egy nagyot, majd levelet írt neki:
– Fiam, idén valószínűleg nem lesz krumpli. Már nincs erőm felásni a kertet, pedig itt lenne az ideje az ültetésnek.
Pár nap múlva megérkezett a válasz:
– Apa, bármit csinálsz, a kertet ne ásd fel! Ott ástam el a bizonyítékokat!
Másnap hajnalban több fekete terepjáró gördült be a porta elé. Nyomozók lepték el az udvart, centiről centire felásták az egész kertet, de semmit sem találtak. Délután csalódottan összepakoltak és elmentek.
Este újabb levél érkezett a fiától:
– Na, apa, ennél többet innen nem tudtam tenni. A föld már fel van ásva, most már nyugodtan elültetheted a krumplit. 😄
